Az 53 játékfilm után a Magyar Mûvészeti Akadémia tagsága kiválasztotta a 100 legjelentõsebbnek tartott dokumentumfilmet is a magyar filmmûvészet történetébõl. Ezeket is (a hagyományt folytatva) tematikus csoportokba osztottuk. A második sorozat címe (A történelem fogságában) arra utal, hogy ezek a filmek a közép-európai történelem nehéz éveiből veszik témájukat. Nem a szörnyűségeket mutatják be, hanem azokat, akik a szörnyűségek közepette is emberek tudtak maradni. Vajon ezt a múltat (a költő szavával) békévé oldja-e az emlékezés? A filmek válasza: igen, de csak ha megismerjük, felidézzük, újra átéljük, ami történt.
Moderátor: Szekfü András filmtörténész
A vetítés utáni filmklubbeszélgetés vendége: B. Révész László rendező
„Bruck Edith olasz írónő egy földhözragadt, szegény kis faluban, Tiszakarádon született 1932-ben, a nyomor errefelé hagyomány, itt ezt öröklik az emberek. De nemcsak a szegénység, a mentalitás sem változott az évtizedek alatt… Bruck Edith itt nőtt fel, a paraszti életformát is magában hordja: a krumpliszedés, a vályogvetés, a mezítlábas sártaposás kitörölhetetlen élménye. (A Holokausztban a családot elhurcolták, de Bruck Edith túlélte a haláltábort.) A kényszerű hányódások közben (Szlovákián, Franciaországon át Izraelbe, majd Olaszországba vándorolt) szívta magába a városi életet, az idegen kultúrákat. Versei, regényei, filmjei ebből a sokféle, sokszínű élményanyagból táplálkoznak. A látogatás többre vállalkozott, mint egy szimpla életrajzi film. A rendező azt a pontot kereste és találta meg, amely Bruck Edith életének drámáját sűríti: falujához fűződő ambivalens érzéseit. Bruck Edith 1981 nyarán hazalátogatott, a kamera elkísérte barátaihoz és szülőfalujába, s ezek a találkozások szakítják fel sebeit. Most sem titkolt fájdalma, hogy kétszer üldözték el házából, hogy a falusiak még kevéske holmiját is széthordták, s még emlékbe sem kapott vissza semmit. A morál, a humánum nevében perel, mert a lelki békét az erkölcs, a tisztesség, az emberség újjászületésétől, a faji gyalázkodások megszűnésétől reméli. Erről beszél a filmen Ember Mária, Mándy Iván, Mérei Ferenc, Lázár István társaságában. …Bár igazi párbeszéd nem alakult ki, de különösen izgalmas és tanulságos, amit Ember Mária írónő, és amit Mérei Ferenc pszichológus mond a háborús sebek, fájdalmak leküzdéséről.” (Koltai Ágnes)
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
28 | 29 | 30 | 31 | 1 | 2 | 3 |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.
© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató