Az igazság soha nem késő I-III.

Jelenczki István dokumentumfilmje, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján

2015. február 25. 17:30 - 21:00

Helyszín: Díszterem

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, 2015. február 25-én 17 óra 30-tól az Uránia Nemzeti Filmszínház műsorra tűzi

Jelenczki István Az igazság soha nem késő I-III. című filmjét.

A film első két részét (52-52') egyben, majd negyed óra szünet után a harmadik részt (80') vetítjük.

Jegyek kedvezményes áron kaphatók az Uránia jegypénztárában.

Internetes jegyfoglalás az első két részre

Internetes jegyfoglalás a harmadik részre

Bővebben a filmről

A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el "az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről" szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

"Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök. A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események - II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás - szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi." (Jelenczki István)

Interjú Jelenczki István filmrendezővel (részletek)

Az interjút Berényi Diána készítette.

"Miért tartja fontosnak a törvény történetének bemutatását?

Azért, mert ha ez a törvény hatályba lép, akkor megnyílt volna a lehetőség ahhoz, hogy a magyar nemzet ellen elkövetett főbenjáró bűnök elnyerhessék büntetésüket. Így maga a Nemzet kapott volna igazságtételt, azért a mérhetetlen számú gyilkosságért, kínzásért, megaláztatásért, kifosztásért, amit el kellett szenvednie 1944-1990 között a kommunizmus diktatúrája alatt.

Meggyőződésem, hogy a kisiklott, vagy tudatosan kisiklatott rendszerváltásnak  - én gyarmatváltásnak nevezem-,  része volt, hogy el kellett „szabotálni” az igazságtételi törvényt,  ami igazságot szolgáltatott volna a magyarságnak, egy „kevés” lelki megnyugvást, gyógyulást jelenthetett volna a meggyötört generációk számára. Ezt a „szabotázst” persze senki sem vállalja, és írásos bizonyítéka feltételezhetően nincs, és nem is kerülhet elő.

Engedje meg, hogy egy idézettel fejezzem ki nem csak a saját véleményemet, hanem a film lényegi üzenetét, ezt a gondolatsort Simon Wiesenthal fogalmazta meg 1992. május 10-én egy TV interjúban:
„Ha érvényben van az elévülés, a magyar nép ellenségei azt tehetik, amit akarnak”.

A politikai okokból elkövetett bűncselekmények kérdése a mai napig kényes téma. Hogyan lehet ezt megfelelően kezelni?

A teljes tényfeltárással, minden bűnös megnevezésével, politikai hovatartozás nélkül.

A 2012-ben érvénybe lépett törvény jog alkotta keretein belül a felelősségre vonás és a büntetőjogi következmények betartása. Alapfeltételnek tekintem még, és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem: a bűnelkövetők és jogutódjaik kérjenek nyilvánosan bocsánatot, és kövessék meg a Magyar Nemzetet, valamint mindazon személyeket, családokat, akiket évtizedeken át megsértettek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak."


A  filmben közreműködtek:

  • Bagdy Emőke - egyetemi tanár, pszichológus
  • Bencze Izabella - jogász
  • Bogár László
  • Fekete Pál - tanár
  • Gellért Ádám - nemzetközi jogász
  • Gulyás Gergely - parlamenti képviselő
  • Kahler Frigyes - egyetemi docens
  • Kónya Imre - ügyvéd
  • Tóth Zoltán József - jogtörténész
  • Szakály Sándor - történész
  • Zétényi Zsolt - ügyvéd
  • Zinner Tibor - jogtörténész
  • Zlinszky János - egyetemi tanár
  • Wittner Mária - 56-os szabadságharcos

 

Rendező: JELENCZKI ISTVÁN

Munkatárs: KÁLLAY ISTVÁN, SOMOGYI PÉTER
Vágó: TOMBOR ANDREA
Zeneszerző: HORTOBÁGYI LÁSZLÓ
Hangmérnök: BELOVÁRI TIBOR
Férfi hang: TAKÁCS BENCE
Fényképezte: KŐRÖSI SÁNDOR
Világosító: HEVES LÁSZLÓ
Ének: BENKŐ DÓRA RÓZSA
Gyártásvezető: ZSENI ANNAMÁRIA

»Febr. 25. – Kedd«

Hírlevél feliratkozás

Az Uránia heti moziműsora

NT Live 2019-2020

Itáliai utazás 2019-2020

Összhang - vetítéssorozat akadálymentesített magyar felirattal. 2019. Ősz

Metropolitan Opera 2019-2020

Exhibition On Screen 2019-2020 

Bolsoj Balett 2019-2020

Uránia Aranykönyv

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás és Emeleti kávézó: Az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.

© Uránia Nemzeti Filmszínház

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató