Szabó István: Bizalom | kiadványbemutató és filmvetítés

Tisztelettel meghívjuk a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet 84. filmtörténeti DVD kiadványának, Szabó István Oscar-díjra jelölt Bizalom című filmjének (1979) DVD bemutatójára.

A DVD bemutató 16 órakor kezdődik az Uránia kávézójában.
A beszélgetést Fazekas Eszter filmtörténész, kiadványszerkesztő vezeti

Vendégek:
Szabó István forgatókönyvíró, filmrendező
Bánsági Ildikó színművész
Koltai Lajos operatőr

A filmet 17 órától vetítjük a Díszteremben, 35mm-es kópiáról

A film látványos szakítást jelentett Szabó István pályáján az olyan szubjektívabb, kollektívabb történetekkel, mint az Apa, a Szerelmesfilm, vagy a Tűzoltó utca 25. Egyes szám harmadik személyben ad mélypszichológiai röntgenképet az emberi kapcsolatokról, közérzetről, a korszak történetéről. A film a hetvenes évek történelmi tudatfilmjei között abba az új vonulatba illeszkedett, amely a történelmet az egyén nézőpontjából, mint erkölcsi szituációt vizsgálta; (Grunwalsky Ferenc: Vörös rekviem, Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Gábor Pál: Angi Vera, Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek, Sándor Pál: Szabadíts meg a gonosztól, Makk Károly: Egymásra nézve), s közérzet-szinten annak a gyökereit tárta fel, mi okozta a magyar történelem „zsákutcás” jellegét.

Szabó mélypszichológiai elemzése az emberi kapcsolatokon keresztül teszi átélhetővé a későbbi sztálinista diktatúra lélektani gyökereit. János alakja, aki nemcsak a Gestapótól fél, hanem attól is, akit ölel, egy olyan történelmi karakter, aki átélt, feldolgozhatatlan félelmei miatt válhat bármilyen szélsőséges rendszer kiszolgálójává.

Szabó a film forgatókönyvét kifejezetten két színészre, Bánsági Ildikóra és Andorai Péterre gondolva írta, akiknek alakítása különös erővel vésődik az emlékezetbe. Kapcsolatuk alakulása, a bizalom-bizalmatlanság dinamizmusa az arcukba van írva. A hathetes, stúdióban rögzített, kronológiában felvett forgatás során a félelem, az egymásra találás, az öröm, a hitetlenség, a kétségbeesés különböző stációit járják be.
Szabó és Koltai Lajos operatőr, akivel első ízben dolgozott, a példakép Ingmar Bergman képalkotásához hasonlóan az emberi szem erejére koncentrálnak. A film kékes-szürkés-zöldes látványvilágához a szórt fényekkel dolgozó németalföldi mester, Vermeer Delft képeit választották. Az arc játékainak különös feszültséget teremtett a külső fényforrásból, az ablakon beszűrődő, kékes-zöldes fény.
Mindez együttesen járult hozzá, hogy a Bizalmat 1980-ban, a berlini Ezüst Medve-díj után Oscar-díjra jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, s ezzel a világ filmtörténetében is példátlan sikersorozat vette kezdetét Szabó István pályáján: egymás után négy filmjét jelölték Oscar-díjra, amelyet a Mephisto el is nyert.

Bővebben a filmről: