Rendező: Huszárik Zoltán
Szereplők: Latinovits Zoltán. Ruttkai Éva, Dajka Margit, Leelössy Éva, Nagy Anna, Andai Györgyi, Szegedi Erika
„Nem mindegyik rendező képérzékeny – mondja Sára Sándor. – Van, akit inkább a történet vagy a színész foglalkoztat. Huszárik Zoltán számára viszont a kép ugyanolyan fontos volt mint nekem.” A magyar filmtörténet legszebb képei valószínűleg a Szindbád című filmben vannak. Olyan film, ahol szinte mindent felszív a látvány: a cselekményt, a karaktert, a drámát. Mégsem mondhatjuk, hogy „operatőri film” lenne: hűségesen idézi Krúdyt, érezzük benne Huszárik lelkét, sőt Tóth János szellemét is. Operatőre Sára Sándor, a különleges makro-felvételeket pedig Gujdár József készítette. A Szindbád teli van szabad vegyértékű, sokszor festményértékű képekkel, karakteres enteriőrökkel, érzéki táj- és évszakábrázolásokkal, varázslatos lány- és asszonyportrékkal, s a hozzájuk tartozó személyes tárgyak képeivel, öreg fotográfiákkal és olykor azonosíthatatlan témájú makro-felvételekkel. Ezekből áll össze egy világ.
A Szindbád – mélyebb elemzésben – a halál-közeli állapot felidézése. Egyetlen kitágult időpillanat. A haldokló Szindbád tudatának utolsó fellobbanása. Ezért e képtolulás és a képek közti önkényes logika. Sára Sándor és Gujdár József tulajdonképpen gyűjtögettek. Ebből állt a forgatás. Pedánsan komponált, érzéki, bizarr, szép, melankolikus, érdekes, titokzatos, szecessziós – mindenféle mozgóképeket. Melyek aztán a vágóasztalon megtalálták a helyüket. „A képen nem lehet semmi felesleges” – mondja Sára. Miközben a Szindbád a feleslegessé vált képek filmje, minden kockáján érezzük az időtlen tökélyt . Muhi Klára filmkritikus
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.
© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató