< VISSZA

A magyar animáció aranykora 1.


magyar animációs rövidfilmek, 92 perc, 1960
magyar nyelven

Rendező:

Rendezők: Macskássy Gyula és Várnai György, Csermák Tibor, Kovásznai György, Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell


Csermák Tibor: Pirospöttyös labda 
magyar animációs film, 1961

Csermák Tibor lírai mesefilmje a gyermeki lélek világába enged bepillantást, melyben valóság és képzelet összefonódik. A pöttyös labdájával játszó kislány fantáziájában a környező világ élettelen tárgyai megelevenednek, játszótársai, egyben védelmezői lesznek.
A film a velencei fesztivál nagydíját kapta meg 1961-ben. (MANDA)


Macskássy Gyula és Várnai György: A ceruza és a radír
magyar animációs film, 1960

Macskássy Gyula a harmincas évek elején kezdte pályafutását, és noha Magyarországon már jóval korábban is születtek animált filmkísérletek, mégis őt tartjuk a magyar animáció atyjának. Személye és munkássága folytonosságot jelentett a világháború előtti és az államosítást követő filmgyártás időszaka között. Első magánstúdióját Halász Jánossal (azaz a szintén száz éve született John Halasszal) és a később karikaturistaként dolgozó Kassowitz Félixszel közösen alapította. A 48-as államosítást követően a már kizárólag Macskássy Gyula vezetésével működő animátorstábból (köztük például Dargay Attilával) néhány év átmeneti állapot után megszületett a Pannónia Filmstúdió, amely pár évtizeddel később az animáció fellegvárává nőtte ki magát.

Ennek az animációs „fellegvárnak”, „az éretté vált” magyar animációs filmművészetnek a programadó filmje volt A ceruza és a radír (1960). Ehhez hasonló tiszta rajzfilmes önreflexiót keresve sem lehet találni az animációs filmtörténetben. A film címszereplői a rajzfilmesek két állandó eszköze, a hórihorgas, izgága ceruza és hűséges társa, a megfontolt, tömzsi radír, akik mint Don Quiote és Sancho Panza hódítják meg az üres lapok csupasz vidékét. Útjuk során a ceruza önfeledten rajzolgat, hol madarat, hol kiskutyát, hol tengerre szálló hajóskapitányt. De semmire se menne a radír állandó asszisztenciája nélkül, aki folyamatosan korrigálja a sebtiben firkantott vonalakat. Így lesz a néma madárkából énekes, a harapós kutyából vidám eb, s a lehorgonyzott hajó is útnak tud indulni a habokon.

A közös munka mégis megszakad, amikor a frissen papírra vetett autóról nem tudják eldönteni, melyik irányba menjen: a ceruza balra küldené, a radír jobbra mutat utat. Ezután a ceruza már rajzolhat bármit, felemás lábú urat, hatalmas orrú bábut, a sértett radír mintha észre se venné a rontott vonalakat. A ceruza dühében eszeveszett grafittáncba kezd a filmszalagon, amelynek eredményét a nyomdokain haladó radírgumi muníciózus könyörtelenséggel tünteti el. Az önpusztító (mindketten egyre csak fogynak az őrjöngés során) és közveszélyes ámokfutás (a papírlap felszakad a ceruza hegye alatt) végül oda vezet, hogy a filmszalag jelentette kreatív térről a mindennemű alkotást lehetetlenné tévő semmibe kerülnek át. S ekkor már ugyan visszapörgetnék az idő kerekét, ami a filmszalag perforációján fölkapaszkodva ugyan lehetséges is, eredeti formájukat nem nyerhetik vissza.

A néhány jellemző vonallá egyszerűsített figura és a fehér lap adta absztrakt tér révén a film nem pusztán egy ceruza és egy radír road movie-ja lett, hanem a kreatív szellemi erő és a mérnöki pontosság, az inspiratív extázis és a higgadt precizitás egymást szükségszerűen kiegészítő párharcának allegorikus mementója. Témájánál, szereplőinél fogva iskolapéldája a hatvanas évek magyar animációs újhullámának.

(Orosz Anna Ida) - MANDA

 

Kovásznai György: Átváltozások
magyar animációs film, 1964

Kovásznai legmegragadóbb munkái festményfilmjei voltak. Első, kamera alatt festett munkája az Átváltozások komoly hazai és nemzetközi sikert aratott. Egy emberi kapcsolat (férfi és nő) belső szépségét fogalmazza meg színes líraisággal, két arc szüntelen változásának bemutatásával. Két lélek közeledésének, távolodásának, válságának, elhidegülésének, majd újra egymásra találásának analízise ez a film. A mű képi izgalmát az okozza, hogy minden kockája mögött érezzük az alkotó manuális munkáját; szinte együtt lélegzünk a teremtés folyamatával. Az Átváltozások olyan hatást képes elérni a mozinézőben, mint egy sikeresen összefogott dzsessz-improvizáció a hangverseny-látogatóban. (reisenbüchler Sándor, Filmvilág 1984 augusztus)


Nepp József: Öt perc gyilkosság
magyar animációs film, 1966

 „Úgy tapasztaltam, hogy Önöket nagyon érdeklik azok a filmek, amelyekben gyilkosság fordul elő. Az a célom, hogy igényeiket a következőkben a legmesszebbmenőkig kiszolgáljam. Mulassanak jól!" – Nepp József 1966-os kisfilmje az örkényi fekete humor jegyében fogant, melyben egymás öldöklésének nincs se vége, se hossza. (MANDA)

 

Dargay Attila: Variációk egy sárkányra
magyar animációs film, 1967

 

Jankovics Marcell: Air India
magyar animációs film, 1968

Az indiai légitársaság számára készítet grandiózus szignálfilm a Bejruti Fesztivál Arany Cédrus Nagydíját hozta el.

 


Nepp József: Szenvedély
magyar animációs film, 1960

Az 1961-ben forgatott Szenvedély című, 8 perces mozi-rövidfilmje nemcsak professzionális előállítása miatt vált nevezetessé, hanem főhőse megformálása miatt is. Szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival, ő lett a későbbi Gusztáv figura prototípusa.


Macskássy Gyula és Várnai György: Romantikus történet
magyar animációs film, 1964

A Romantikus történet felnőtteknek szóló „mesefilm” volt, amelye az emberi esendőséget finom iróniával, megértő humanizmussal tálalta.


Hírlevél feliratkozás

Az Uránia heti moziműsora

NT Live 2019-2020

Metropolitan Opera 2019-2020

Exhibition On Screen 2019-2020 

Bolsoj Balett 2019-2020

Ruben Brandt - A gyűjtő, iskolai vetítések

Uránia Aranykönyv

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás és Emeleti kávézó: Az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.

© Uránia Nemzeti Filmszínház

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
adatvédelmi nyilatkozat