< VISSZA

Szerzői animáció 1.


magyar animációs rövidfilmek, 103 perc, 1968
magyar nyelven

Rendező:

Rendezők: Szilágyi Varga Zoltán, Horváth Mária, Neuberger Gizella, Orosz István, Keresztes Dóra, Reisenbüchler Sándor


Szilágyi Varga Zoltán: A jókedvű örmény temetése
magyar animációs film, 2013

"A keserűséget a vigasz felvillanása váltja fel, a sötét színeket a szatíra, az irónia és a humor könnyed hangvétele. A történet színes, mozgalmas és fordulatos élettapasztalattal telített. Egy igazi remekmű, amelyben igazi drámai erővel egyesül a humor és a tragikum."
A családi film az élet szeretetéről szól.

Horváth Mária: Az éjszaka csodái
magyar animációs film, 1982

A rendezőnő – aki a kezdet kezdetétől munkatársa a kecskeméti animációs stúdiónak – első egyedi filmje (amely egyúttal a stúdió első nagy nemzetközi sikerét, az ottawai filmfesztivál II. díját is meghozta) Weöres Sándor versének feldolgozása. A Kaláka együttes zenés előadásával kísért Az éjszaka csodái számos epizódból összeálló mozaik a mindennapi esti csodákból és álomszerű variációikból; képkapcsolásai, folytonos változásban megragadott figurái és terei, egymásra fényképezései az animáció egyedi kifejezési lehetőségeinek és a költészet világteremtő erejének az összefonódását mutatják. Az éjszaka csodái éppúgy figyelmet szentel a bensőséges emberi pillanatoknak és érzelmeknek, mint a fellegekbe szökő képzeletnek, s ez a kettősség, illetve az asszociációs fogalmazásmód szervezi Horváth Mária jelképekből bőven merítkező későbbi szerzői filmjeit is.

Neuberger Gizella: Foto-life
magyar animációs film, 2001

Orosz István: Vigyázat, lépcső!
magyar animációs film, 1989

"A workshopokon persze illik bemutatkoznia a „tanár úrnak”, és ilyenkor a filmjeimből is szoktam vetíteni. Számomra is érdekes tapasztalatokat kínálnak ezek a rendezvények. A Vigyázat, lépcső! című filmemmel kapcsolatban például azt hittem, hatástalan Közép-Európán kívül, hiszen a szimbólumok és a politikai utalások csak itt érthetőek. Nos, legutóbb egy mexikói egyetemen kb. ezer diák nézte végig, és a vetítést követő beszélgetés során úgy éreztem, hogy ha a részleteket nem is, de az egész film általános kiúttalanságot sugárzó hangulatát pontosan felfogták, illetve megértették azt a groteszk kettősséget, hogy gyerekként részese vagyok a világnak, miközben felnőttként kívülállóként szemlélem azt." (Orosz István, Filmkultúra, 2004, Sárosdy Judit: Vigyázat, látványzsonglőr!)

Orosz Istán: A kert
magyar animációs film, 1993

".A manierista módon kidolgozott kortalan kert a lépcsőház ellenpontja. Az emlékek kertje ez, a múlt és a képzelet színtere. A lépcsőház rút (volt), fenyegető és zajos; a kert a reneszánsz harmóniáját idézi, lombjai között csöndes, megnyugtató muzsika száll, költői szövegek hangzanak fel térről és időről; szerzőjük Orosz István, akiről meglepetésünkre kiderül, hogy nem csak az egyik legnagyobb képművészünk, hanem íróembernek sem utolsó. Mintha a marienbadi kastélykertben járnánk, itt is különös irányokba vetülnek az árnyékok, s e tér is: labirintus. Szenvedélyeinknek, életünknek az ideje ez, gondolati idő – hogy a Marienbad íróját, Alain Robbe-Grillet-t idézzük. A magyar filmművészetben talán csak Huszárik Szindbádjában láthattunk ilyen szabad vándorlást időben és térben. Orosz úgy fordítja ki és be a perspektivikus teret, mint filmjében a kamaszfiú a kezét: a rajta egyensúlyozó katicabogár lábai alá hol a kézfej, hol a tenyér kerül." (Báron György, 

Keresztes Dóra: Holdas film
magyar animációs film, 1979

Keresztes Dóra: Garabonciák
magyar animációs film, 1985

 

Reisenbüchler Sándor: A Nap és a Hold elrablása
magyar animációs film, 1968

"Karakteres kollázs-technikája különösen egyéni stílust ad műveinek. Emblematikus filmje (4) A Nap és a Hold elrablása (1968). Későbbi alkotásai sokban ennek dramaturgiai építkezését mintázzák. Az expozíció békés, majdhogynem idillikus. A konfliktus: lebírhatatlannak tűnő erőszak szünteti meg a paradicsomi helyzetet. A végkifejlet: az eredeti állapot nyugalmának visszaállítása küzdelemmel, szerencsével, értelemmel. - Örömteli befejezés. Az élet és a pusztulás, béke és agresszió, a világosság és a sötétség feszül egymásnak ebben a Juhász Ferenc verses meséjén alapuló műalkotásban. Az eleven képi atmoszférának zenei ütközések adnak további nyomatékot: Vivaldi és Bach, Penderecki és Orff. A filmművész archaikus-mesebeli, "elvarázsolt történelmi" (pl. Az 1812-es év) és korszerű, jövőidéző science-fiction (pl. Holdmese, Pánik) összefüggéseket gyakran, előszeretettel emel át sajátságos vizualitásába, eszmerendszerébe. Filozófikus felhanggal színezett, választott témáit a mesei Jó és a Gonosz egyetemes küzdelméből meríti. Művei dinamikusak, feszítően zaklató, egyben artisztikus képsorait olykor szinte gyermeki naivitás lengi át. Üde mozgóképi kirándulásnak tekinthető a népszerű Illés együttes egyik (itt: filmcímadó) táncdala nyomán született, a grafikákból és fényképekből játékosan összeállított Amikor én még kissrác voltam (1969) című film." (Reisenbüchler Sándor, Filmkultúra 2004, Féjja Sándor: "Talán az egyszerűségemben volt a titkom")

Hírlevél feliratkozás

Az Uránia heti moziműsora

NT Live 2019-2020

Metropolitan Opera 2019-2020

Exhibition On Screen 2019-2020 

Bolsoj Balett 2019-2020

Ruben Brandt - A gyűjtő, iskolai vetítések

Uránia Aranykönyv

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás és Emeleti kávézó: Az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.

© Uránia Nemzeti Filmszínház

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
adatvédelmi nyilatkozat