< VISSZA

Ének a búzamezőkről


magyar filmdráma, fényképezte: Hegyi Barnabás és Makay Árpád, 82 perc, 1947

Időpontok:

Rendező: Szőts István

Szereplők: Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Simon Marcsa, Bánhidi László

A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban elkészült Szőts István Ének a búzamezőkről című filmballadájának teljes körű restaurálása. A Móra Ferenc regényéből 1947-ben készült remekművet annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be, narodnyiknak, vallásosnak bélyegezve. Első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt, a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában, 1976-tól egy keskeny műsorsávban vetítette a Filmmúzeum, szélesebb nyilvánosság elé azonban csak a rendszerváltás után került.

A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült stílusteremtő alkotás a lelkiismeret drámája. Az I. világháborús hadifogságból hazatért Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Otthon, kisfia érdekét is szolgálva, elveszi Rókus özvegyét. A földek ugyan összeboronálódnak, de Péterke halálakor Ferenc bevallja Etelnek „bűnét”. Hiába derül ki közben, hogy Rókus él, az asszony tudata elborul, egy szektába menekül, majd a mocsárba öli magát…

A MaNDA kezdeményezésére, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával 2015-ben valósulhatott meg a film teljeskörű restaurálása. A filmarchívum szakmai közreműködésével, a Focus Fox Stúdióban  négy hónap alatt elvégzett munkálatok során kockáról kockára tisztították meg az eredeti nitrofilmet a megszámlálhatatlan sérüléstől, filmhibától, torz hangját is restaurálták.  A film fényvilágának újrateremtése Sára Sándor operatőr-rendező, Szőts István tanítványa közreműködésével készült. A kiadványon helyet kap Szőts István 1955-ben forgatott, a Hollókő egy napját, népszokásait megörökítő dokumentumfilmje, a Kövek, várak, emberek, a filmarchívum saját restaurálása.

Szőts István Móra-regényből készült filmjét a magyar modernizmus (Gaál, Sára, Jancsó, Makk, Szabó) iskolateremtő alkotásnak tekintette, amelyhez nem csak szemléletében és motívumaiban, hanem operatőri megoldásait tekintve is visszanyúltak. Szőtsöt Móra művében elsősorban az alföldi síkságban rejlő kompozíciós lehetőségek ragadták meg. A regény ironikus, folklorisztikus népnyelvi stilizációja helyett szélesebb összefüggésrendszerbe, ember és természet örök körforgásába helyezte a háború (pusztulás) és az újrakezdés (születés) hittel, vallással, hiedelmekkel kapcsolatos hétköznapi drámáit. Ezt a munkát a korszak két legkiválóbb operatőrével hajtotta végre: Hegyi Barnabás készítette a természetes belső felvételeket. A film legendás külső kompozíciói a Halálos tavaszt is fényképező Makay Árpád nevéhez fűződnek. Lelkiállapotot is kifejező, olyan eget-földet összekötő, alsó gépállású totálokon valósult meg Szőts „kozmikus film” eszméje, mint a búzaszentelési körmenet, a vihartól tépett, zúgó jegenyesor vagy a látóhatár szélén az ürességbe vonuló fekete asszonyok jelenetei. Noha a filmet betiltották, ezek a megoldások ikonikus hatást gyakoroltak a hatvanas évek modernista filmnyelvére. 

Fazekas Eszter filmtörténész

Részlet a filmből

»Nov. 25. – Szerda«

Maszkviselés és egyéb járványügyi intézkedések

Hírlevél feliratkozás

Az Uránia heti moziműsora

 

Itáliai utazás 2019/2020

 Összhang - vetítéssorozat akadálymentesített magyar felirattal. 2019. Ősz

Uránia Aranykönyv

MMA

Események
Ebben a kategóriában nincs jövőbeli esemény
Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás és Emeleti kávézó: Az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.

© Uránia Nemzeti Filmszínház

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató