A nagy csend

Rendező: Philip Gröning

A nagy csend
(Die Große Stille)
színes német-svájci-francia dokumentumfilm, 162 perc, 2005
port.hu

rendező: Philip Gröning
forgatókönyvíró: Philip Gröning
zeneszerző: Philip Gröning, Michael Busch
operatőr: Philip Gröning
producer: Philip Gröning, Elda Guidinetti, Andres Pfäffli, Michael Weber
vágó: Philip Gröning

Egyedülálló csendfilm született Philip Gröning különleges érzékenységű rendező jóvoltából. Ez a spirituális és csendes alkotó egy évre beköltözött a Grenoble közelében lévő karthauzi kolostorba, mely Európában az egyik legszigorúbb rendház. A rendező odaadó és kitartó hittel, távolságtartóan filmezte ezeket a szerzeteseket, akik egész életüket az Úrnak szentelik. A négy évszakban, a nap minden órájában megörökítette őket, úgy, hogy jelenléte a teljes csend jegyében telt. A néző részesévé válhat e kolostor életének, hogyan telnek az imádság órái, a keresztény szertartások, az együttlétek a hegyekben, a templomi szertartások idején, a magányos órák, a csendek és harangok idején. Nem mindennapi dokumentumfilm készült, méltó a kolostor életéhez, a csend hangjain meséli el egy zárt közösség aszkétikus, ugyanakkor felemelő életét.

Díjak és jelölések:
Európai Filmakadémia (2006) - Legjobb dokumentumfilm: Philip Gröning
Sundance Filmfesztivál (2006) - Zsűri különdíja: Philip Gröning

A nagy csend
Philip Gröning 1984-ben kérvényezte, a Nagy Karthauzi Kolostor pátereinél, hogy dokumentumfilmet forgathasson a félremete szerzetesek mindennapjairól.
16 év múlva nyert bebocsátást, fél évig élt velük, a spirituális kalandot a 2005-ben bemutatott A nagy csend című filmje rögzíti, mely igazi különlegességként nemzetközi fesztiválok kitüntetett darabja lett. Sikerét többek közt az áhítatra szomjazó mozistáknak köszönheti, valamint annak, hogy a világ egy soha nem látható szakrális szegletéről nyújt kimerítően részletes metszetet. A karthauzi rend tagjai majdhogynem 1000 éve élnek változatlan, rendkívül szigorú regulák és rituálék szerint, teljes szilenciumban. Jelenleg 19 kolostor működik szerte a világban, pedig annak idején a szerzetesi lét - a sanyarú feudális viszonyok fölé való emelkedés egyetlen lehetőségeként - a legnemesebb alternatív életformának számított; egy rend tagjai az intellektus és a kultúra egyenruhás lovagjaiként szolgálták a mindenhatót. Gröning nem leplezi a szent emberek iránti elragadtatását, a filmje főszereplőjéül megtett, csend szülte szikárságot romantikus elhajlásai, a vegyes technikával (Super8-as és HD kamerával) rögzített gyönyörű tájképek oldják. A mindennapi tevékenységek feletti, meditatív szemlélődésének szótlanságában elementáris erővel hatnak a szerzetesek portréi, néma arcuk magasztos harmóniát, kiegyensúlyozottságot tükröz. Gröning szent területen jár, mégis nehezen húzza be a nézőt ebbe az áhítatos világba, filmjének ereje inkább dokumentatív értékében keresendő.
- A nagy csend c. film kritikája, Alföldi Nóra írása a Pesti Műsor 2008. június 12-i számában