Szőts István: Ének a búzamezőkről (1947)

Beszélgetéssel egybekötött DVD-bemutató és díszvetítés, szeptember 30-án

2015. szeptember 30. 16:00 - 19:00

Helyszín: Kávézó (DVD bemutató 16 órától), Díszterem (vetítés 17 órától)

Szőts István betiltott filmjének restaurált változatát tűzi műsorára 2015. szeptember 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban 16 órakor kezdődő rendezvény a film DVD bemutatójával kezdődik. Ennek keretében kis ízelítőt láthatunk a kiadvány másik, unikális extrájából, Csoóri Sándor és Hanák Gábor 1988-as életmű-beszélgetéséből. A forrásértékű beszélgetésben az OSZK Történeti Interjúk Tára számára Szőts István mintegy 10 órában idézte fel életét, filmjeinek keletkezését, megvalósulatlan terveit. A lemezre ebből a filmre vonatkozó 46 perces anyag került.

Az ezt követő beszélgetés résztvevői:
Szőts Istvánné Gyenes Mária, Sára Sándor operatőr-rendező, Kósa Ferenc rendező, Gazsy Csaba, a Focus Fox Stúdió főrestaurátora, Moldován Márton, a MaNDA restaurátora és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő.

A restaurált digitális mozikópia vetítése 17 órakor kezdődik. A vetítést megnyitja: Szőts Istvánné Gyenes Mária és Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára

A díszvetítésre jegyek kedvezményesen 1000 Ft-ért kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján.

Az internetes jegyvásárláshoz kérjük, kattintson ide!

Bővebben a filmről:

A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban elkészült Szőts István Ének a búzamezőkről című filmballadájának teljes körű restaurálása. A Móra Ferenc regényéből 1947-ben készült remekművet annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be, narodnyiknak, vallásosnak bélyegezve. Első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt, a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában, 1976-tól egy keskeny műsorsávban vetítette a Filmmúzeum, szélesebb nyilvánosság elé azonban csak a rendszerváltás után került.

A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült stílusteremtő alkotás a lelkiismeret drámája. Az I. világháborús hadifogságból hazatért Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Otthon, kisfia érdekét is szolgálva, elveszi Rókus özvegyét. A földek ugyan összeboronálódnak, de Péterke halálakor Ferenc bevallja Etelnek „bűnét”. Hiába derül ki közben, hogy Rókus él, az asszony tudata elborul, egy szektába menekül, majd a mocsárba öli magát…

A MaNDA kezdeményezésére, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával 2015-ben valósulhatott meg a film teljeskörű restaurálása. A filmarchívum szakmai közreműködésével, a Focus Fox Stúdióban  négy hónap alatt elvégzett munkálatok során kockáról kockára tisztították meg az eredeti nitrofilmet a megszámlálhatatlan sérüléstől, filmhibától, torz hangját is restaurálták.  A film fényvilágának újrateremtése Sára Sándor operatőr-rendező, Szőts István tanítványa közreműködésével készült. A kiadványon helyet kap Szőts István 1955-ben forgatott, a Hollókő egy napját, népszokásait megörökítő dokumentumfilmje, a Kövek, várak, emberek, a filmarchívum saját restaurálása.

Szőts István Móra-regényből készült filmjét a magyar modernizmus (Gaál, Sára, Jancsó, Makk, Szabó) iskolateremtő alkotásnak tekintette, amelyhez nem csak szemléletében és motívumaiban, hanem operatőri megoldásait tekintve is visszanyúltak. Szőtsöt Móra művében elsősorban az alföldi síkságban rejlő kompozíciós lehetőségek ragadták meg. A regény ironikus, folklorisztikus népnyelvi stilizációja helyett szélesebb összefüggésrendszerbe, ember és természet örök körforgásába helyezte a háború (pusztulás) és az újrakezdés (születés) hittel, vallással, hiedelmekkel kapcsolatos hétköznapi drámáit. Ezt a munkát a korszak két legkiválóbb operatőrével hajtotta végre: Hegyi Barnabás készítette a természetes belső felvételeket. A film legendás külső kompozíciói a Halálos tavaszt is fényképező Makay Árpád nevéhez fűződnek. Lelkiállapotot is kifejező, olyan eget-földet összekötő, alsó gépállású totálokon valósult meg Szőts „kozmikus film” eszméje, mint a búzaszentelési körmenet, a vihartól tépett, zúgó jegenyesor vagy a látóhatár szélén az ürességbe vonuló fekete asszonyok jelenetei. Noha a filmet betiltották, ezek a megoldások ikonikus hatást gyakoroltak a hatvanas évek modernista filmnyelvére. 

Fazekas Eszter filmtörténész

Rendező: Szőts István

Szereplők: Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Simon Marcsa, Bánhidi László

Részlet a filmből

Hírlevél feliratkozás

Az Uránia heti moziműsora

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019

Exhibition On Screen 2018-2019

Metropolitan Opera HD Live 2018-2019
NT Live 2018-2019
Bolsoj Balett 2018/2019

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
Emeleti kávézó: 10:30 – 21:00

© Uránia Nemzeti Filmszínház

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
adatvédelmi nyilatkozat