4. Uránia Filmnapok: Habfürdő

Rendező: Kovásznai György

Zene: Másik János
Vágó: Hap Magda

Habár sok szempontból alapvető különbségek választják el az élőszereplős filmet és a megannyi élettelen jelenséget látszólag mozgásba hozó animációs filmet, a montázs formanyelvi eszközének átvétele fontos kapcsolódást létesít a két filmtípus között. Az egészestés animációk zömében evidens a jelenetek folyamatosságáért szavatoló ún. analitikus vágás, de nem hiányoznak az animációból a sajátosabb stilisztikai értékkel, extravagánsabb érzéki, érzelmi vagy intellektuális hatással bíró montázsalakzatok sem. Sőt: azáltal, hogy e montázs-képsorok látványelemeit kézzel és számítógéppel rajzolt figurák, báb- vagy gyurmaalakok, netán tárgyak és fotókivágások adják, a már ismert alakzatok „új életre” kelnek. A spektrum lefedi az egész montázs-palettát: a párhuzamos montázs feszültségszabályozó alkalmazásától kezdve (lásd a 101 kiskutya vagy A Hihetetlen család kulcsjeleneteit) a magával ragadó-ringató ritmikus montázsokon keresztül (lásd A kis hableány kollektív tengermélyi éneklését vagy a Shaun, a bárány: A film mindennapi rutint kifigurázó bevezetőjét) még az eisensteini attrakciós és intellektuális montázs, az „1+1=3” elvének jelenlétét is felfedezhetjük – mint Reisenbüchler Sándor kollázsanimációs szorongásvízióiban és Jan Švankmajer szürrealista stop-motion animációiban. A ritmikus montázs és az animáció párosítása különösen termékenynek bizonyult a klipszerű alkotások esetében, Oskar Fischinger absztrakt filmjeitől kezdve Kovásznai György öntörvényű életművéig, élen a Habfürdő ma már kultuszfilmnek számító, szédületes látványvilágú egészestés animációjával.

Bevezetőt mond Varga Zoltán filmtörténész.

Kísérőfilm:
A Nap és a Hold elrablása
rendező: Reisenbüchler Sándor ,1968, 11'

Tovább a 4. Uránia Filmnapok részletes programjához