Összhang: Kincsem

Rendező: Herendi Gábor

Forgatókönyvíró: Hegedűs Bálint, Herendi Gábor
Operatőr: Szatmári Péter
Producer: Hutlassa Tamás, Herendi Gábor, Ugrin Julianna
Szereplők: Nagy Ervin, Petrik Andrea, Kovács Lehel, Gáspár Tibor, Keresztes Tamás, Rátóti Zoltán, Balsai Mónika, Makranczi Zalán

Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. Ezzel a sors tálcán kínálja neki az elégtételt, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, von Oettingen bárót. Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának lányába. Vajon mi a fontosabb, a szerelem vagy a bosszú?

Bővebben az Összhangról

2017 elején az Urániában a mozi kezdeteire emlékezve zoetrópokat (életkerekeket) állítottunk ki. Ezek a henger alakú mutatványos szerkezetek, amelyek megpörgetve képesek mozgásban láttatni a beléjük helyezett fázisképeket, körülbelül akkor voltak divatban, amikor Kincsem, a magyar csodaló diadalait aratta. Ennek az ősmozis időszaknak az emlékeiből tudjuk, hogy a ló – éppen az ügető állat mozgását megörökítő zoetrope-szalagok révén – már a filmszalag feltalálása előtt is kedvelt témája volt a mozgóképnek. Kincsemről sajnos nem készült ilyen fáziskép sorozat, csak néhány fénykép, pontosabban dagerrotípia maradt fenn róla.

A „Verhetetlen” történetének megfilmesítése viszont érthető módon régi vágya volt a magyar moziiparnak. Legutóbb a nyolcvanas évek végén álltunk közel ahhoz, hogy elkészüljön a nagy Kincsem-film. Már a főszereplőt is kiválasztották: Kincsem tulajdonosát, Balskovich Ernőt Tordy Gáza játszotta volna. De nem lett belőle semmi. Harminc évet kellett várni, hogy minden idők legnagyobb költségvetésű magyar mozialkotásaként, közel hárommilliárd forintból megvalósuljon a projekt – más forgatókönyvvel, más főszereplővel és a jelenetekben szereplő kilencvenhét lóval, melyek közül hét Kincsemet alakította. Ez utóbbihoz a lósminkes tudását is igénybe kellett venni, aki Kincsem-arcot csinált a dublőrlovaknak, odapingálva rájuk a csodakanca jellegzetes homlokcsillagát.

A Herendi Gábor rendezte film történetét maga a rendező és Hegedűs Bálint írta, akik az ütős sztori, kivált a romantika érdekében kicsit elrugaszkodtak a valóságtól, például Blaskovich szerelmi viszonyait illetően. Az viszont igaz, hogy Kincsem minden versenyt megnyert, amin elindult, és valóban volt egy barátja, egy Csalogány nevű macska, amelynek minden futására el kellett kísérnie, mert nélküle a ló nyugtalan volt. A csodakanca dicsőséget és vagyont hozott Blaskovich-nak, aki ötvennégy megnyert verseny után mégis visszavonultatta Kincsemet, mert az fájlalta a hátsó lábát, és félő volt, hogy nem tud helytállni. A lóhoz értők úgy mondták: jobb hátsó lába „nyulas lett”. Később Fehér Dezső főállatorvos, egyetemi tanár, Kincsem lelkes kutatója és relikviáinak gyűjtője meg is találta az állat csontvázán azt a csupán fél babszemnyi, de nagy fájdalmakat okozó csontkinövést („csánkpókot”), amely karrierje végét okozta.

A csodaló végül kólikában pusztult el, 1887. március 17-én, napra pontosan tizenharmadik születésnapján. Tetemét gazdája felajánlotta a tudomány számára. Csontvázát az országos állatgyógyintézetben preparálták, ma a Mezőgazdasági Múzeumban látható.

Kincsemet most százharminc év után feltámasztja a mozi. Érdekesség, hogy a március 16-i premier – egy nap híján – egybeesett a sorsszerűnek látszó dátummal. Ekkortól láthatjuk a filmet az Urániában is, ahol immár 120 éve tartanak vetítéseket.

Írta: Csordás Lajos