Rabmadár / 2. Uránia Filmnapok

Rendező: Sugár Pál

Szereplők: Hans Adalbert Schlettow, Lissy Arna, Charlotte Susa, El' Dura,Turay Ida, Rákosy Szidi

A film műfajilag a krimi és szenvedélydráma ötvözete, stílusán a puritán és lendületes amerikai film és a német expresszionizmus hatása egyaránt érződik. A történet hőse, a női börtön foglya a börtön orvosnőjének segítségével egy éjszakára elhagyja celláját, hogy felkeresse kedvesét, a szoknyabolond szállodapincért, aki miatt elítélték. A hűtlen férfi, akitől időközben gyermeket vár a fogoly húga, éppen arra készül, hogy megszökjön egy artistanővel, miután kirabolták a kasszát…  A filmben, melyet operatőrként A. Oskar Weitzenberg (1882-1958) jegyez, a korabeli források szerint a magyar filmgyártás nagy úttörője, Bécsi József (1884-1947) társoperatőrként dolgozott. A Rabmadárban már nyoma sincs az előző évtized színes, szecessziós képi világának. Az elegáns interieuröket kopár hétköznapi miliők, a részletgazdagságot a fény és árnyék éles kontrasztja, a totálok mozgalmasságát, a premier plánokban hangsúlyossá váló arcjáték, s az analitikus montázs váltják le. Balogh Gyöngyi filmtörténész

Az elveszettnek hitt film egy holland magángyűjteményben maradt fenn, és sokáig töredéknek hitték. A nyolc felvonásos holland forgalmi kópiából hiányzó 4., 5. és a 8. felvonás csak nemrég került elő. Most - az Osztrák Filmarchívum jóvoltából - a teljes (felújításra váró) változatot vetítjük, Magyarországon először.

Zongorán kísér: Darvas Ferenc.

További érdekességek jelentek meg a Rabmadárról a Filmkultúrában: "A háború utáni magyar filmgyártást, mielőtt magához térne, megfojtja a konkurencia. A nagy amerikai és német gyárak magyarországi forgalmazói megkaparintják a mozihálózatot és a magyar film, mostohagyermekké válva saját hazájában, el sem juthat a közönséghez. A forgalmazási nehézségek miatt nem térül meg a befektetett tőke, amelyből új filmek gyártásába kezdhetnének. A virágzó filmipar alkalmi üzleti vállalkozásokra hullik szét, évről-évre csökken a produkciók száma, 1922-ben négy, 1925-ben két, 1928-ban már csak egy játékfilm készül. Az 1925-ös filmrendelet, s a filmgyártás támogatására létesült Filmipari Alap sem változtat a válságos helyzeten. 1926-ban a legnagyobb filmgyártó cégek, a Corvin és a Star is csődbe jutnak. A Filmipari Alap 1927-ben megvásárolja és modernizálja a tönkrement Corvin filmgyárat. Itt alakul meg 1928-ban a Hunnia Filmgyár R.T., amelynek feladata a játékfilmgyártás. A filmgyártás újraindításához szükséges technikai, gazdasági és jogi feltételek megteremtése pillanatában azonban berobban az 1929-es gazdasági válság, majd a hangosfilm. A Hunnia műtermében csak néhány koprodukciós film és külföldi produkció készül, s az évtized végére gyakorlatilag leáll a játékfilmgyártás.
Ebben a válságos helyzetben készül a Rabmadár (1929)." Tovább a Filmkultúra oldalára (az itt leírtak még a töredék-változat kapcsán születtek)