FILM/ZENE: Meseautó

A vetítés vendége Bőhm Dániel hangmérnök, akivel a hangrestaurálás/hangmanipulálás mesterséges intelligencia adta lehetőségeiről beszélgetünk.

A kis fizetésű bankalkalmazott és a vezérigazgató házassággal végződő szerelméről szóló, félreértéseken alapuló vígjáték a II. világháború előtti magyar filmgyártás egyik legnagyobb kasszasikere, a magyar filmtörténet örökzöld darabja lett és a korszak jelképévé vált. A sikerben nagy része volt a Márkus Alfréd által komponált zenének és betétdaloknak. A film modelljének szuggesztív kisugárzása döntően meghatározta a harmincas évek magyar filmgyártását, sőt még külföldön is hatott: Car of Dreams címmel angol remake készült belőle. A film sikerének titka a mai napig foglalkoztatja a filmtörténészeket. Többnyire modern népmeseként értelmezik, melyben ezúttal nem a szegény fiú, hanem a szegény lány indul el szerencsét próbálni.

Bőhm Dániel a Színház- és Filmművészeti Egyetem hangmérnök szakán végzett. Azóta több mint 500 produkcióban dolgozott hangmérnökként, sound designerként, sound supervisorként és keverőként Dolby rendszeren. Négy egyetemen (Metropolitan, ELTE, MOME, SZFE) tanít filmes hang technológiát és filmes hangelméletet, s több filmarchívum számára is készített hangrestaurációt, köztük a cseh, a Hong Kong-i és a magyar filmarchívumnak. Legújabb restaurátori munkái között olyan klasszikusok szerepek, mint a Meseautó (1934) és az Egy bolond százat csinál (1942).

Márkus Alfréd (Fred Markusch) az 1920-1930-as évek egyik legnépszerűbb magyar zeneszerzője volt. „A szórakoztató zene területén alkotott, amit írt, előadták, neve jó márka, slágerszerző, a "pesti hangot" képviselte. Nagy Endre, Harsányi Zsolt, Békeffi László, Kővári Gyula verseire írt kuplékat, melyeket népszerű énekesek adtak elő. Rendkívül termékeny szerző, operettek, filmzenék, slágerek alkotója. Csak néhány ismert operett: A csúnya lány, Tessék beszállni, Csodahajó; filmek, amelyeknek zenéjét szerezte: Meseautó, Maga lesz a férjem, Lovagias ügy; ismertebb slágerei: Ali baba, Stux maga vérbeli párizsi lett, Az én babám egy fekete nő. Ez utóbbit a Royal Orfeumban fellépő Josephine Baker is elénekelte – magyarul.” (Harsányi László: Zsidó művészek a viharban. 39. rész – Márkus Alfréd, Mazsihisz.hu)

A vetítés együttműködő partnere a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum.

A vetítésre az Uránia FILM/ZENE sorozatának részeként kerül sor.
A teljes program elérhető itt.
A programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Rendező: Gaál Béla

Forgatókönyv: Vitéz Miklós, Vadnay László
Operatőr: Heinrich Balasch
Zene: Márkus Alfréd
Szereplők: Perczel Zita, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Gózon Gyula, Berky Lili