Kármentő Éva vágó Muszter című könyvének bemutatója

A könyvbemutatón részt vesz a szerző, valamint Mészáros Márta és Szomjas György filmrendezők, akiket Kőbányai János kiadóvezető és Dorogi Katalin, a kötet szerkesztője kérdez.

„Felejthetetlen az a már-már euforikus hangulat, ahogy egy-egy nyári vagy téli estén egy sikerült muszter után végighömpölyög a fáradt, de elégedett társaság a filmgyár udvarán. Mindenkit sajnálok, akinek nem jut ilyen testvériség-élmény, amit a sikeres közös munka okoz.”

            MUSZTER (német szó) Jelentése: minta.
            A filmes zsargonban az előző napon leforgatott, másnapra előhívott,
            felhangosított, de még vágatlan anyag elnevezése.

Kármentő Éva önéletrajzi visszaemlékezése filmként kezdődött, kamera előtt mondta el a saját és felmenői történetét, ennek a leiratát olvashatjuk az első fejezetben. Miután enyhült a kényszer, ami arra hajtotta, hogy elmondja az emlékeit a soáról, és megemlékezzék a családjáról, akik közül már senki sem élt, úgy érezte, folytatnia kell a történetét. Mi több, ahogy ő fogalmaz, rákapott az írásra, hiszen „majdnem olyan szórakoztató dolog, mint a filmvágás, amit egész életemben műveltem”.

Aktív élete egybeesett a magyar film egyik fénykorával, történeteiből nemcsak híres rendezőkről, színészekről hallhatunk, hanem megismerhetjük a „szürkék” munkáját is, első asszisztensekét, fővilágosítókét, kameramanokét és így tovább, akik „a hátukon hordták a filmeket, sokszor szó szerint is. Szobrot érdemelnének, de csak a feledés jutott nekik.”

A magánéleti szál pedig annak az erős, önálló, karakán asszonynak a sorsát mutatja, aki azt látta, hogy már az anyja nemzedéke is dolgozott. Minta tehát állt a korosztálya előtt, csak azt nem mondták meg nekik, hogyan kell megküzdeni a családi hétköznapokkal, ha akár hetekig, hónapokig reggeltől estig benn kell maradni munkában, a vágószobában.

Kármentő Andrásné Singer Éva vágó filmes családba született – édesapja, aki fiatalon meghalt a munkaszolgálatban, fővilágosítóként dolgozott, nagybátyja pedig Illés György legendás operatőr volt. Koránál fogva átélte a háborút és a soá éveit, de volt olyan szerencsés, hogy végigdolgozhatta a magyar filmgyártás második aranykorát, a hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas éveket. Közel hetven film elkészítésében vett részt.

A könyv kiadója és a rendezvény szervezője a Múlt és Jövő.