Bakaruhában / 2. Uránia Filmnapok

Rendező: Fehér Imre

Az ötvenes évek egyik legnépszerűbb filmjét, a ma már klasszikus Bakaruhábant Badal János fényképezte, aki 24 évesen(!), a Rákóczi hadnagyával kezdte  karrierjét. Azért ilyen fiatalon, mert ő kísérletezett itthon először színes filmmel – ő fotografálta például az első színes híradót –, és  Bán Frigyesnek a Rákóczi hadnagyához olyan operatőrre volt szüksége, aki  ért a színes technikához. A Bakaruhában ugyanakkor azt példázza, hogy Badal a fekete-fehér filmnek is mestere.  A látványt intimitás és szellős átlátások jellemzik. A két korabeli sztár, Darvas Iván és főként Bara Margit közelijei hollywoodiasan attraktívak. A jelenetek hangulatosak, érzelmileg telitettek. Badal leleménye, hogy a cselekmény egyik legfontosabb helyszínét,  a kisvárosi kávéházat nem  műteremben, hanem Eger egyik  terén,  úgynevezett  külső-belsőben forgatja.  Remek atmoszférateremtő: a tízes évek kisvárosi miliője (a boltíves utcák, a hatalmas platánok alatt vurstlizó bakák, cselédlányok, a hadba vonuló katonákkal zsúfolt állomás) plasztikus, mozgalmas, drámai. Badal az eredeti Hunyady Sándor novella minden árnyalatát képes fotografikusan tolmácsolni.  Krédója, hogy  operatőrnek és rendezőnek egyaránt mindenek előtt az irodalmi alapanyagot kell szolgálnia.  A Bakaruhában egyébként Badal János utolsó itthoni  filmje. 1957-ben Franciaországba emigrál, ahol épp akkor indul a francia újhullám. „De az újhullámosoknak én túl klasszikus voltam”  - mondja egy interjúban. Badal János (Jean Badal) a hatvanas-hetvenes években olyan nevekkel dolgozik együtt,  mint  Alexandre Astruc,   Marcel Carné,   Jacques Tati és Fred Zinnemann. Muhi Klára filmkritikus