„Az ismeretlen Uránia” – Megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált monográfiája

„Az ismeretlen Uránia” – Megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált monográfiája


Az ismeretlen Uránia - Fejezetek egy filmszínház történetéből
 címmel megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált, többszerzős monográfiája. A többéves kutató- és előkészítő munka eredményeként megvalósuló kötet a 122 éves Uránia ‒ eleinte: Tudományos Színház, később: filmszínház, ma: Nemzeti Filmszínház ‒, valamint a neki otthont adó móros-keleties épület, az idén 125 éves Rimanóczy-ház szövevényes múltjával ismerteti meg az olvasót. A könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot, és a kiadó forgalmazásában lesz kapható. 

2021. április 8.

Fotó: Oravecz István. Copyright Uránia

„Kik és milyen célból építették ezt a különleges épületet? Honnan ered móros jellege, mik lehettek előképei? Ha mulató volt eredetileg, hogyan lett belőle 1899-ben jeles tudósaink összefogása nyomán Tudományos Színház? Mivel foglalkozott a gyakorlatban ez az ős-Uránia, amelyben »a legelső magyar filmlaboratórium« is működött, és amelynek az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot köszönhetjük? A táncművészetnél maradva: mikor és milyen alkalomból lépett fel az Uránia színpadán Isadora Duncan? Hogyan alakult az intézmény sorsa később, amikor a magyar némafilm fénykorának gálamozijaként több Korda-film ősbemutatójának helyszíne is lett? Miként igazodott ez az »új« Uránia – immár a filmélet reprezentatív helyszíneként – a huszadik századi magyar történelem drámai fordulataihoz, és ki mindenki fordult meg a falai között a magyar filmtörténet, kultúrtörténet, politikatörténet szereplői közül? Magyarán: milyen örökséget hordoz ez az építészeti és kulturális kincs, amely ma Nemzeti Filmszínházunk?” (részlet a fülszövegből)


 

A kötet megjelenését egy filmtörténeti évfordulóhoz időzítettük: 120 éve készült az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotás, A táncz, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója a magyar filmtörténet nyitánya. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének. Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi „A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.

Uránia plakát 1918, copyright: BTM Kiscelli Múzeum

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

 


A 340 oldal terjedelmű munka négy nagyobb gondolati egységre tagolódik. Az első az épület históriáját mutatja be. A Rimanóczy-ház keletkezés- és felújítástörténetét Kelecsényi Kristóf művészettörténész bontja ki; Torma Ágnes művészettörténész az Alhambra-stílus európai divatjának kontextusában helyezi el az épületet; a 2002-es rekonstrukciót pedig Mányi István, a felújítás vezető építésze és Szebeni Nándor, a restaurálások irányítója idézi fel. A második szakasz az épület átadásának idejébe visz vissza, és a névadó Uránia megnyitása előtti három év eseményeivel foglalkozik: Molnár Dániel színháztörténész az Oroszi Caprice rejtelmeit tárja fel, Csordás Lajos városkutató optikáján keresztül pedig a mulató szűkebb környezetéről, az egykori Kerepesi (ma Rákóczi) út világáról kapunk képet. A harmadik szövegblokk az Uránia Tudományos Színház működésére koncentrál. Új megközelítésben mutatja be az intézmény programját Perényi Roland társadalomtörténész. Magyar Bálint 1966-os némafilmtörténetének friss jegyzetekkel ellátott részlete az Uránia filmgyártásának dimenzióit vázolja, míg A táncz keletkezéstörténete a korabeli sajtó beszámolóin keresztül elevenedik meg. Az intézmény szűkebb értelemben vett teátrumi múltjának részleteiről – színiakadémiai vizsgaelőadásokról, sztárfellépőkről és társulati vendégszereplésekről – Gajdó Tamás színháztörténész nyújt áttekintést. A leghosszabb időszakot, bő száz év fejleményeit az Uránia mozi-múltjára összpontosító negyedik fejezet öleli fel. A tízes évek mélyreható változásait, a mozivá válás folyamatát Buglya Zsófia filmesztéta világítja meg. Barkóczi Janka filmtörténész a német érdekkörbe tartozó UFA-Uránia 1930-tól 1944-ig tartó drámai időszakát dolgozza fel. Murányi Gábor történész a második világháborút követően a kommunista párt kezelésébe vett Uránia programjának erőszakos szovjetizálásáról ír. Az ötvenes évek filmkultúrájában Forgács Iván és Varga Balázs filmtörténészek jelölik ki az Uránia helyét, egyfelől a korszak baráti filmkultúrákat reprezentáló filmheteinek, másfelől az új magyar filmek premierjeinek eminens helyszíneként mutatva be a mozit. Az ezt követő évtizedeket, amelyekben a filmszínház besimul az egy kézbe vett fővárosi mozik állományába, a filmtörténész Kelecsényi László visszaemlékezése idézi fel. Végül az olvasó bepillanthat a Nemzeti Filmszínház kulisszái mögé. A gyors eligazodást megkönnyítendő, a kötetet kronológiai áttekintés zárja.

A könyvbemutatóra a közeljövőben, a pandémia alakulásának függvényében kerül sor.


Fotógalériánk a képre kattintva nyílik. Fotók: Oravecz István, copyright: UNF

Maszkviselés és egyéb járványügyi intézkedések

Hírlevél feliratkozás

Az Uránia heti moziműsora

Uránia Nemzeti Filmszínház Online

Az Ismeretlen Uránia - kötet

 

 Összhang - vetítéssorozat akadálymentesített magyar felirattal. 2019. Ősz

Uránia Aranykönyv

MMA

Call Us +36 1 486-3400 Homepage Back to the Top

Pénztárnyitás és Emeleti kávézó: Az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.

© Uránia Nemzeti Filmszínház

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

getting here
ticket info
contact us
company details
press
privacy policy